Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÁFAGY tárgyatlan ige
  • 1. <Folyadék, lecsapódó pára> vmivel érintkezésbe kerülve s megfagyva rátapad. Vö: fagy (4). A víz ráfagyott a kezére. A pára ráfagyott a ló testére. □ Ráfagyott a | hajnali harmat a gyönge virágra. (Radnóti Miklós) || a. <Vmely anyag> megfagyva v. hideg, fagyott dologgal érintkezve v. a köztük levő pára, nedvesség megfagyásával rátapad. A ruha ráfagyott a testére. □ Keze szinte ráfagyott a korsó fülére, míg felért a második emeletre. (Móricz Zsigmond)
  • 2. <Zsír, faggyú v. ezt tartalmazó anyag> kihűlve rátapad vmire. A pecsenye zsírja ráfagyott a tányérra.
  • 3. (átvitt értelemben) <Vmely érzelem megnyilvánulása vkinek az arcvonásain> megfagyva (5), dermedten ott látható, tükröződik. Arcára ráfagyott a mosoly.
  • ráfagyás; ráfagyó; ráfagyott.