RENITENSKEDIK * [ë-ë-ë v. e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë] (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (választékos, rosszalló)
Állandóan, újra meg újra tiltakozik a rendelkezések ellen, makacsul szembeszáll feletteseinek az akaratával. Nehéz megfékezni, folyton renitenskedik. Ne renitenskedj már annyit!
renitenskedés; renitenskedő.