RÍVÁS  főnév -t, -ok, -a (
tájszó)
A rí (13) igével kifejezett cselekvés, (hang)megnyilvánulás; sírás, zokogás. 
Keserves rívás. □ Csöpp hija bizony, hogy rá nem jött a rívás
 (Reviczky Gyula) || a. (
ritka,
 irodalmi nyelvben) Ehhez hasonló éles, panaszos hang. □ És a vadmacska borzasztó rivása Végig hatott az éjen s lelkemen 
 (Vörösmarty Mihály) Hallatszott is vékony csöngettyűk rívása 
 (Arany János)
- Szóösszetétel(ek): sírás-rívás.