REPUTÁCIÓ * [ë v. e] főnév -t, -ja (csak egyes számban) (választékos)
Vkinek, vminek a jó híre; hírnév, tekintély. Erkölcsi, művészi, tudományos reputáció. Megalapozta a művészi reputációját. □ Lelkiösmeretet csinálok belőle, hogy írótársam reputációját igazságtalanúl ne érintsem. (Arany János) A főjegyző sehogy se akart beleegyezni, mert hát az ő reputációja is valami. (Mikszáth Kálmán)
reputációjú.