Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RENGETEG [2] főnév -et, -e v. -je [ë, e, e]
  • 1. Hatalmas fákból álló, nagy kiterjedésű, sűrű erdőség; őserdő, vadon. A Kárpátok rengetege menedéket nyújtott a bujdosóknak. □ Mikor mennek vala A nagy rengetegbe, Mendegél a hintó, Sírdogál a leány. (népköltés) S engem e vad rengetegben Ide s tova hajt a bú … (Kisfaludy Sándor) Szeretnék rengetegbe menni, Ahol nem lenne senki, senki! (Petőfi Sándor) Szelíd és rettenetes, mint egy dobogó és élő nagy domb, zúgó erdővel, zúgó rengeteggel. (Karinthy Frigyes)
  • 2. (ritka) Sok egyfajta növényből álló, sűrű tömeg. □ Szécsi, az Ivánka, már emelé kardját, | Hogy dőlni segítse olaszok hadnagyát, De király megtiltá … Hanem ekkor, mint nagy rengetegét sásnak, Tipratja tömegjét a gyalog láncsásnak. (Arany János)
  • 3. (átvitt értelemben, választékos) Olyan, szokatlanul nagy kiterjedésű, beépített hely, ahol nehéz tájkozódni. A nagyváros rengetege,
  • Szóösszetétel(ek): kőrengeteg, ősrengeteg.