Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
RENEGÁT [ë-ë v. e-e] főnév és melléknév (régies írva: renegat is) (választékos, rosszalló)
I. főnév -ot, -ja Az, aki megtagadja, elárulja hazáját, politikai meggyőződését, és átáll az ellenséghez; áruló. Vmilyen renegát: vmilyen közösséget, ügyet, érdeket eláruló személy. Magyar, török renegát; kommunista renegát. □ Csak a divényi Mehmet, magyar renegat szerelmes dalait említhetem. (Arany János) || a. (ritka) Hitehagyott (II). □ Te csalárd áruló róka, te istentelen renegát! (Jókai Mór)
II. melléknév -ul
1. Olyan <személy>, aki renegát lett, aki átállt az ellenséghez. Renegát magyar, politikus, író.
2. Ilyen személyre jellemző, vele kapcsolatos. Renegát magatartás.
renegátság.