Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RENDŰ [ë v. e] melléknév -en [e] (számnévi v. melléknévi jelzővel, gyak. összetétel utótagjaként) <Értékelés, minősítés kifejezésére:> vmelyik (érték)csoportba, (ritka) rendbe (11, 15) tartozó, sorolt. Alacsonyabb, magasabb rendű; bármely rendű; minden rendű és rangú: mindenféle, bármely. □ Meg kellett éreznie, hogy nem magánál alacsonyabb rendű lénnyel áll szemben. (Móricz Zsigmond) || a. (iskolai) Vmilyen általános tanulmányi eredményű <tanuló>. Jeles, jó, elégséges rendű diák. || b. (történettudomány) <A feudális társadalomban> vmely (társadalmi) rendbe tartozó <személy>. □ Elég tanú Debrecen városa S ennek minden rendű hazafi lakosa … (Csokonai Vitéz Mihály) Vegyesen minden karú [= karhoz [2] (1) tartozó] és rendű férfiak ülnek vagy állanak. (Kölcsey Ferenc)
  • Szóösszetétel(ek): alacsonyrendű; alrendű; alsórendű; elsőrendű; felsőrendű; felsőbbrendű; főrendű; harmadrendű; kisebbrendű; közrendű; magasrendű; másodrendű.