REJTÉLYES [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (kissé
választékos)
- 1. A képzeletet ingerlően titokzatos, rejtélyekkel (1) teli; rejtelmes. Rejtélyes gyilkosság. Rejtélyes körülmények között eltűnt a lakásáról. □ Elmondá a levélnek foglalatját, melyet Violától oly rejtélyes módon kapott. (Eötvös József) Oh, tárd ki, tárd ki, végtelen nagy ég, Rejtélyes és szent könyvedet előttem. (Madách Imre) Nem tudtam
, micsoda rejtélyes kisugárzása az a kezének, amikor az enyémet megérinti
(Gárdonyi Géza) Attól tartottam,
hogy egy "rejtélyes" ok miatt öngyilkosságot követ el. (Kosztolányi Dezső)
- 2. Olyan <személy>, akinek múltja, életkörülményei ismeretlenek, s akinek föllépésében, magatartásában sok a titokzatosság. Rejtélyes idegen. □ Vértessy rejtélyes lengyelét ismeré meg a lovagban. (Jókai Mór)
- 3. Olyan <jelenség, tárgy>, amelynek eredete, rendeltetése ismeretlen, amely megmagyarázhatatlan eseményekkel kapcsolatos; titokzatos, rejtelmes. Rejtélyes ajtócska, fény, fiók; rejtélyes írás, üzenet. □ Hol itt, hol ott szólaltak meg a rejtélyes hangok. (Jókai Mór)
rejtélyeskedik; rejtélyesség.