RENDELKEZIK [ë-ë-ë v. e-ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zék (-zen) [e, ë, ë]
- 1. Parancsokat, utasításokat ad, az ügyeket irányítóan vezeti; dönt vmiben. A háznál ő rendelkezik. Tanulmányi ügyekben ő rendelkezik. □ Mióta a szegény nagyasszony elhalt
, én rendelkeztem mindenben. (Mikszáth Kálmán) Lámpagyújtáskor maga köré gyűjtötte övéit, és rendelkezett, hogy miképpen temessék el. (Kosztolányi Dezső)
- 2. Rendelkezik vkivel, vmivel: vkinek v. vmely intézménynek, szervnek, csoportnak munkáját, foglalkoztatását, tevékenységét megszabja. (választékos) Rendelkezzél velem!: rendelkezésedre állok! A munkásokkal ő rendelkezik. A iskolákkal a minisztérium rendelkezik. □ A munkásokat én egyáltalán nem éreztem rangban magam alatt állóknak
, s semmi sejtelmem nem volt, hogy nekem társadalmi jogom van velük rendelkezni. (Móricz Zsigmond) || a. Rendelkezik vmiről v. vmi felől: utasítást ad vminek a végrehajtására, felhasználására. Elutazása előtt rendelkezett vagyonáról. Értékes gyűjteménye felől rendelkezett. □ Egy árva fillérről sem rendelkezhetett. (Vas Gereben)
- 3. (kissé választékos) Rendelkezik vmivel v. vmi fölött:* vminek felhasználásáról dönt; jogában, hatalmában áll dönteni fölötte; vmit tetszése szerint fordít(hat) vmire. Ezzel az összeggel szabadon rendelkezik. Nagy felesleggel rendelkezik vmiből. A termelési eszközök fölött a nép rendelkezik.
- 4. (sajtónyelvi, választékos) Vki rendelkezik vmivel: vmije van. Kitűnő képességekkel rendelkezik. Sok pénzzel rendelkezik.
- Szóösszetétel(ek): végrendelkezik.
- rendelkező.