Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Általában olyan <személy>, aki rendel (12) vmit, ill. vkit vhova. Székelygulyást rendelő vendég; a könyvelőt a szobájába rendelő igazgató.
2. Olyan <orvos>, aki vmely időben, helyen betegek vizsgálatával foglalkozik, ill. ilyen minőségben vmely gyógymódot, gyógyszert előír, rendel (56). A délután 46 óra közt rendelő belgyógyász; a lakásán rendelő orvosnő; fájdalomcsillapítót rendelő orvos.
II. főnév -t, -je [e]
1. (ritka) Megrendelő (II).
2. Orvosi helyiség (járó)betegek ellátására. Fogorvosi, kórházi, (körzeti)orvosi rendelő. □ Leszállva a vonatról azonnal elhajtattam öcsémhez, ki orvos vidéken Ő a rendelőben ült, háttal az ajtónak, olvasott a csöndben. (Kosztolányi Dezső) Csókolózott a hajóorvossal, csak azért, mert könnyű volt egyedül maradni vele a rendelőben. (Hunyady Sándor) || a. (átvitt értelemben) <Csak néhány állandósult szókapcsolatban a magánorvosi működés jelképeként>. Rendelőt nyit; becsukta rendelőjét. Rendelőjét bezárta, és kórházi orvos lett. □ Szeptember vége felé új német internált érkezett, akiről kiderült, hogy fogtechnikus. Kezdetleges fúrógépet hozott magával, műszereket, orvosságokat, s a betegszobában megnyitotta rendelőjét. (Kuncz Aladár)