Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
RENDBELI [ë-e v. e-e] melléknév és főnév, (népies, régies) rendbéli
I. melléknév
1. (történettudomány) Vmely társadalmi rendhez tartozó. Minden rendbeli népek. || a. (vallásügy) Vmely szerzetesrendhez tartozó <személy>. Piarista rendbeli szerzetes.
3. (régies, hivatalos) Bizonyos számú csoportba, osztályba foglalható, bizonyos fajta, féle. □ Ő áruló is. Én egy emberét | Fogattam el, kinél két rendbeli Irás találtatott. (Vörösmarty Mihály) Ott vígan összegyűltek a húnok főbbjei, | Átilla csarnokában, fiai, hölgyei; Sok rendbeli követség, sok fejedelmi túsz. (Arany János) Foglalkozása van, mégpedig nem egy rendbeli, hanem sokféle. (Mikszáth Kálmán) || a. (régies, kül. hivatalos) Bizonyos számú alkalommal történt. Több rendbeli felszólítás, utasítás. || b. (jogtudomány) Bizonyos számú alkalommal elkövetett. Két rendbeli sikkasztás: (helyesebben:) két sikkasztás.
II. főnév (-t), -ek [e] (ritka, vallásügy) Vmely szerzetesrendhez tartozó személy. A rendbeliek és a renden kívül állók.