RÉMURALOM [m-u] főnév
<Rendsz. vmely szabadságmozgalomnak, forradalomnak a leverése után> megtorlásként alkalmazott hatalmi rendszer, amely a megfélemlítés és a véres erőszak eszközeivel uralkodik. Ellenforradalmi rémuralom; rémuralmat teremt. A szabadságharc leverését Haynau rémuralma követte. □ A Magyarország fölött úrrá lett osztrák rémuralom
halálra keresett engem is. (Jókai Mór) A rémuralom már elég messzire van tőlünk, hogy el lehessen róla mondani a magunkét. (Ambrus Zoltán)
rémuralmi.