Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

REMÉLHETŐ
REMÉNY
REMÉNYKEDIK
REMÉNYL
REMÉNYSÉG
REMÉNYSUGÁR
REMÉNYTELEN
RÉMES
REMESE
REMETE
REMETELAK
REMETERÁK
REMETESÉG
REMETÉSKEDIK
RÉMHÍR
RÉMHÍRTERJESZTÉS
RÉMHÍRTERJESZTŐ
REMI
REMINISZCENCIA
RÉMISZT

RÉMSÉGES [ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Nagyfokú félelmet, rémületet, iszonyatot, megdöbbenést keltő; rémes. Rémséges esemény; rémséges jelenet, látvány. □ S rémséges, halotti a csend, a magány … (Vörösmarty Mihály) Még apácákról is hallottam rémséges történeteket … (Gárdonyi Géza)
  • 2. Borzalmakkal, rémítő eseményekkel teli. Rémséges éjszaka, idő, óra.
  • 3. (bizalmas, túlzó) <Érzelmileg színezett beszédben, előadásban, fokozó szóként:> roppant nagy, rendkívüli. Rémséges kitartás kell ahhoz. Rémségesen megbotránkozott. □ A főpapok, urak, nemesek között rémségesen elharapódzott fényűzés szemlélete csak bosszúra gyullaszthatta rongyai alatt a nyomorú földművelőt. (Szalay László)