REKONSTRUÁL [ë v. e] tárgyas ige -t, -jon (
tudományos,
választékos)
Általában töredékes, megmaradt részekből, egyes elemekből egésszé szerkeszt, eredeti állapotába visszaállít vmit.
- 1. <Nagymértékben v. (majdnem) teljesen elpusztult műemléket, művészi alkotást a fennmaradt maradványok és adatok alapján> a hiányzó, elpusztult részek stílszerű, művészi pótlásával, kiegészítésével újra megalkot. A képet, a palotát, a szobrot rekonstruálják.
- 2. <Írásos emléket, szöveget> a hiányzó részeknek tudományosan helytálló kiegészítésével legvalószínűbb eredeti alakjába állít vissza. Rekonstruálták az emléktábla, a kőbe vésett felirat, a nyelvemlék megcsonkult szövegét. □ Rekonstruálnunk kellene azon népies énekeket, melyeket a köznép dalolt. (Péterfy Jenő)
- 3. (átvitt értelemben) <Vmely folyamat, esemény, jelenség, eljárás összefüggő egészét> egyes elszigetelt s gyak. hiányos adatokból, tényekből kikövetkezteti, összeállítja. A balesetet így lehetne rekonstruálni
Az esetet nehéz volt rekonstruálni. A történelem a múlt eseményeit rekonstruálja.
- rekonstruálás; rekonstruálható; rekonstruáló; rekonstruált; rekonstruáltat.