Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

REKEG [e-ö] tárgyatlan ige (-tem), -ett, -jen [e, ë, ë] (régies, hangutánzó)
  • 1. <Béka> brekeg, kuruttyol. □ Mit brekegsz, ördögi módra rekegsz? (Kölcsey Ferenc) Tó szélén egy vén Brekeke Kár-örömmel így rekege: "He! he! he!…" (Arany János)
  • 2. (ritka) <Személy> csúnya, rekedt, rikácsoló hangon szól, beszél. rekegés; rekegő.