REHABILITÁL [ë v. e] tárgyas ige -t, -jon (gyak. általános alannyal, többes szám 3. személyben) (
választékos)
Rehabilitál vkit: a becsületén esett jogtalan sérelmet orvosolja, igazságtalanul, jogtalanul megrágalmazott v. elvett becsületét visszaadja, helyreállítja, a rajta elkövetett igazságtalanságot jóváteszi, elégtételt szolgáltat neki.
Rehabilitálták azzal, hogy visszavették állásába. Rehabilitálja magát: (elvesztett) becsületét visszaszerzi, helyreállítja, kiköszörüli a csorbát, tisztázza magát vmely rágalom, vád alól. □ Rehabilitálta magát, amennyit vétett, annyit helyrehozott! (Jókai Mór) || a. <Jogtalanul, igazságtalanul büntetett v. mellőzött személyt> korábbi jogaiba, hivatalába, állásába visszahelyez; az elszenvedett sérelmekért, hátrányokért hivatalosan elégtételt ad neki.
A népi demokrácia sok régi elbocsátott közalkalmazottat rehabilitált. || b. (
jogtudomány) <A törvény hatálya v. bírói határozat elitélt, büntetett előéletű személyt> mentesít az elítéléshez, ill. a büntetés kiállásához fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
- rehabilitálás; rehabilitálható; rehabilitáló; rehabilitált; rehabilitáltat.