RÉGENTE [ë-e v. e-e] határozószó, (régies) régentén [ë], régenten [ë-e v. e-e]
A régi időkben; egykor, valamikor a múltban, bizonytalan időtartammal. □ Combot az istennek minemű jóslatra pirittok?
Arra, mit oly szépen költött régente Homéros. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Az, ki őket
ölelgeti: Pardi János úr
régentén híres vidéki népszínműénekes. (Tolnai Lajos)