Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

REFORM [ë v. e] főnév -ot, -ja
  • 1. (választékos, sajtónyelvi) <Intézményben, tanban> olyan – általában a haladást (elő)segítő – módosítás, átalakítás, változás, amely rendsz. nem jelent gyökeres szakítást az eddigivel. Korszerű reform; vminek a reformja; a felsőoktatás reformja.
  • 2. (politika) <A társadalmi-gazdasági, politikai téren> békés úton végrehajtott olyan átalakítás, újítás, amely javít a hibákon, de a múlttal nem szakít gyökeresen, s amelyet az uralkodó osztály a maga uralmának megszilárdítása végett hajt végre. □ A magyar alkotmány … arisztokratikus alakot öltött …, épp ezért volt szükség ama reformokra, melyeknek keresztülvitelében nekem is részem vala. (Kossuth Lajos)
  • Szóösszetétel(ek): 1. reformalkotás; reformeszme; reformfeladat; reformhangulat; reformintézkedés; reformiskola; reformkérdés; reformkísérlet; reformkorszak; reformkövetelés; reformmozgalom; reformmunkálat; reformnadrág; reformnemzedék; reformpróbálkozás; reformrendszer; reformruha; reformtervezet; reformtörekvés; reformtörvény; reformügy; reformvágy; 2. alkotmányreform, birtokreform; földbirtokreform; földreform; pénzreform.