REDŐZET [e-e] főnév -et, -e [ë, e] (választékos)
<Kelmén, ruhafélén, embernek a bőrén> a ráncok, redők csoportja v. összessége. Ritka, sűrű, elomló redőzet; az emberi ujjak bőrének finom redőzete. □ Milyen művészek ebben az asszonyok; egy darab kelméből egy perc alatt öltönyt varázsolni:
egy zsinórral festői redőzetet teremteni. (Jókai Mór)
redőzetű.