REBESGET [e-ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë] (főleg többes szám 3. személyben)
<Vmi nem bizonyos v. bizalmas dolgot, hírt> mondogat, híresztel.
Azt rebesgetik, hogy
□ Az emberek csodálatos dolgokat rebesgettek felőle, amikről nem tudni, mennyi volt igaz, mennyi nem. (Mikszáth Kálmán) Éppen most kezdik rebesgetni, hogy Pista bátyámnak a kisfiát a Kis Dániel jányával akarják összeházasítani (Móricz Zsigmond)
- Igekötős igék: elrebesget.
- rebesgetés; rebesgetett; rebesgető.