Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

REBBEN [e-e v. ë-e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (választékos, hangutánzó)
  • 1. <Madár> szárnyával zajt keltve hirtelen repülni kezd; felröppen. A vadász mellett a bokorban hirtelen madár rebbent. □ Hát megől most nagy-sok sűrü Daru rebben, vadlud rivall … (Arany János) Előttük vijjogó vércse-csoport rebben … (Justh Zsigmond) || a. Vhová rebben: <madár> felriasztva hirtelen kis távolságban levő más helyre repül. A cinke az egyik ágról a másikra rebbent. || b. Szárnya rebben: <madár> repüléshez szükséges mozdulatot tesz, szárnya zajt keltve megmozdul.
  • 2. Vmi <rendsz. külső hatásra> hirtelen, rezzenésszerűen mozdul. A széltől zizegve rebben a haraszt. □ Míg hulló lombok Rőt fénye rebben, Óh, mit is mondtok Egymásnak ketten? (Tóth Árpád) || a. (ritka, átvitt értelemben is) <Szem szív ijedségtől, hirtelen örömtől v. vmely külső benyomás hatása alatt> rezzenésszerűen, remegésszerűen mozdul. Szeme se rebben. □ Én istenem, élhet-e még sokáig, Aki nem nyúl már a friss élet után … S kinek a szíve néha szörnyűt rebben? (Ady Endre) || b. (ritka) Vhová rebben: <ember, állat> hirtelen megriadva zajosan mozdul, gyorsan más helyre megy. □ A fiúk egy pillanat alatt mind helyre rebbentek. (Móricz Zsigmond)
  • 3. (ritka) <Gyors szó> mintegy önkéntelenül hagyja el vkinek az ajkát. Hála és szeretet rebben sok ajakról.
  • Igekötős igék: felrebben; megrebben; széjjelrebben; szétrebben.
  • rebbenés; rebbenő; rebbent.