Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÁTART ige
  • 1. tárgyas Rátart vmire: úgy tart vmit, hogy az vmi fölött legyen, esetleg vminek a felületéhez érjen. Rátartja a serpenyőt a tűzre, a szalonnát a parázsra. Rátartotta a tenyerét a szemére. □ [A] táblabíró odahajolt a fekvőhöz …, rátartotta fülét a mellére. (Jókai Mór) || a. tárgyas (ritka) Feléje, ráirányítva tart; ráfog (1). Rátartotta a puska csövét.
  • 2. tárgyas (régies, irodalmi nyelvben) Rátartja magát (vmivel): önérzetesen, nagyralátóan viselkedik; nagyra tartja magát (vmivel), büszke vmire. □ Jó leány, ne tartsd rá magadat annyira. (Csokonai Vitéz Mihály) Eresszenek a csatára … Ha megjövök elevenen, Koszoru lesz a mellemen … Rá is tartom magam vele. (Arany János)
  • 3. tárgyatlan (népies) Rátart (vmire): szokásból, megszokottságból megkíván, igényel vmit. Nyolckor mindig le szoktam feküdni, úgyhogy már egészen rátart a szemem. Ne vakard a lábad, mert majd rátart. □ Elfojtom hát könyűm! De lám, minő | Bolond az ember! a természet rátart, Mondjon akármit a szégyenkedés. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. tárgyatlan (tájszó) Kitartóan megmarad vmi mellett; kitart. Vö: tart (I. 1b). rátartás; rátartható; rátartó; rátartott.