REKETTYÉS [e-ë] melléknév és főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Rekettyefűzzel sűrűn benőtt (terület). Rekettyés folyópart. A rekettyésben voltunk. □ A békák elkezdték az esti konferenciáikat megtartani a rekettyés mocsarakban. (Mikszáth Kálmán) A [folyó]
mint egy csavargó kutya, elandalgott a távoli rekettyés berkek felé. (Krúdy Gyula)