Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

REÁ [ë] határozószó és igekötő
  • I. határozószó (személyragos) -m, -d, reá [ë] v. (népies) reája [ë], -nk, -tok, -juk v. (régies) -jok; nyomósítva: énreám stb. (tájszó v. választékos)
  • 1. Rá (I). → Átok refátyolt reá;halált reá. □ Európa csendes, ujra csendes. Elzúgtak forradalmai … Szégyen reá! (Petőfi Sándor) Megszólítom, ha mindjárt a pokol tátong reám. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
  • 2. (sport) <Lóversenyen annak jelölésére, hogy a játékos nagyobb tétjére kisebb összeget fizetnek ki vmely igen erősen megjátszott ló – rendsz. a favorit – befutása esetén.> "Villám" nyolc a tízhez reá (fizetett): (a fogadó) "Villám"-ra tíz forintot tett, de csak nyolcat fizetnek neki vissza.
  • II. igekötő (tájszó, régies) Rá (II).