RE [ë] főnév re-t, re-je [ë, ë-e] (
zene)
- 1. <Kül. a szolmizálásban:> bármely dúr hangsor második hangja, ill. bármely dór hangsor alaphangja. Re végű dallam; vmely dallam re-n v. re-vel kezdődik. A re után itt dó következik.
- 2. (régies) <Csak szolmizálásban:> d [2] (1).