RÁSZÓR tárgyas ige
<Porszerű, szemcsés v. apró darabokból álló anyagot> felülről szórva ráhullat, ráhány, rádobál vmire.
Ami csak a zsebében volt, rászórta az asztalra. Rászórta a cukrot a tésztára. || a. (
átvitt értelemben) □ Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. | Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
S rászórni szórva, mindent, ami szép, Dalolna forró láng az égig róla
(József Attila)
- rászórás; rászórat; rászórható; rászóró; rászórogat; rászórt.