RÁPAZAROL tárgyas ige -t, -jon
<Értéket, kül. pénzt, vagyont, időt, munkát> pazarló módon ráfordít, rákölt vkire, vmire; ráköltve, ráfordítva elveszteget, elfecsérel. Minden vagyonát rápazarolta cimboráira. Minden pénzét rápazarolta a kártyára. Mennyi szeretetet pazarolt rá a hálátlan gyerekre! □ A remény
minden embert egyaránt ölel. | Ha rá pazarlod legszebb kincsedet, Az ifjuságot: akkor elhagy, el! (Petőfi Sándor) A szülő egy főkönyvi lapot tart a gyermeke számára: egyik oldalon beírja,
amit rápazarolt, a másik oldalon felrója, mit vár ezért viszonzásul. (Móricz Zsigmond)
Vö: pazarol (1a, b).
rápazarlás v. rápazarolás; rápazarló v. rápazaroló; rápazarolt; rápazarlott.