RÁNTÁS [1] főnév -t, -ok, -a
A ránt [1] (főként 1, 2) igével kifejezett cselekvés, mozdulat. Gyengéd, könnyed rántás. Egy erős rántás, és kinyílt az ajtó. Hatalmas rántást érzett, és előre bukott. Egy rántással kihúzta a fogamat. □ Egy rántással felszakítván az ajtót, a folyosóra rohantam. (Mikszáth Kálmán) Dobó egy rántással kikapcsolja sisakját. (Gárdonyi Géza) || a. (ritka) Az a cselekvés, hogy vmit meg-, ki- v. fölrántanak. Kard rántása; nadrág, ruha rántása. □ Fejének egy könnyű rántásával hátraveti vállig érő mogyorószín haját. (Gárdonyi Géza)