RÁPILLANT tárgyatlan ige
Rápillant vkire v. vmire: hirtelen, futó v. könnyed pillantást vet vkire, vmire. Amint rápillantott, rögtön megismerte. □ Kivül-belül szomorú csárda ez | A Kutyakaparó, | Éhen-szomjan szokott itt maradni A jámbor útazó, Mert eledelt nem kap, és hogyha csak Rá pillant borára, | Megátkozza Nóét, hogy szőlőt is Vett be a bárkába. (Petőfi Sándor)
Vö: pillant (1).
rápillantás; rápillantó.