RANGKÓRSÁG főnév (csak egyes számban) (rosszalló)
Magasabb rangra való nevetséges v. beteges törekvés. Valóságos betegsége a rangkórság. A rangkórság nem hagyja nyugton. □ Rangkórságnak áldozta fel egyetlen leányát. (Kemény Zsigmond) Az író nevetségessé akarja tenni [Mukányiban] a rangkórságot, az üres címek, hiú kitüntetések utáni vágyat. (Péterfy Jenő)
rangkórságos.