RANGFOKOZAT főnév (régies)
<Polgári hivatalban és a katonaságnál> hivatalosan megállapított rangbeli helyzet. Hamar elérte az igazgatói, az őrnagyi rangfokozatot. □ A kékvérűek kínai falán belül elszámlálhatatlan a rangfokozat. (Jókai Mór) Nem volt itt semmi a nagyvárosi temetők rideg egyformaságából bántó rangfokozatából. (Reviczky Gyula)
rangfokozati; rangfokozatú.