Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
RÁNGÁS főnév -t, -ok, -a (régies, irodalmi nyelvben)
1. A ráng igével kifejezett mozgás; az a tény, hogy vki, vmi ráng(atódzik); rángatódzás. Ideges rángás; az arc(izmok), a kéz, a láb, a szem rángása(i). Arcát folytonos rángás torzította el. □ Az alvót ekkor torkon ragadá | Nem is nyögött . egy rángás, s vége volt. (Petőfi Sándor) Csak az ajkai körüli rángás mutatta, hogy szenved. (Gyulai Pál)
2. (ritka, régies) <Földrengéskor> a földkéreg egy-egy lökése, rengése. □ A föld rángásai mindig hevesebbek lőnek [= lettek]. (Jókai Mór)
rángási; rángásos.