Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÁNCOL tárgyas ige -t, -jon
  • 1. Vmit homlokát, szemöldökét <haragjában, rossz szokásból, ill. nemtetszése, töprengése v. gondolkodása jeléül> redőkbe vonja. □ Köhécselt, s ráncolta a szemöldökét. (Tolnai Lajos) A gyermek … sír olyanokon, amiken mi a homlokunkat se ráncoljuk. (Gárdonyi Géza) A kisdiák … kezében toll, előtte papír, Homlokát ráncolja, sóhajtozik. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. Vmit ráncol: női ruha vmely részét ráncba szedi, ráncossá teszi. A szoknyát derékban ráncolja. A blúz vállrészét ráncolja.
  • Igekötős igék: beráncol megráncol; összeráncol.
  • ráncolás; ráncolgat; ráncolható; ráncoló; ráncolódik; ráncolt; ráncoltat.