RAKHELY főnév
(kereskedelem, régies, hivatalos) Áruk lerakodó helye. □ A dunai gabonaüzlet egyik fő rakhelye lett a város két partja. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, ritka, régies) Tárház. □ Omár elégette az alexandriai könyvtárt, a régi ismeretek
rakhelyét. (Kemény Zsigmond)
rakhelyes; rakhelyi; rakhelyű.