RÁKVÖRÖS melléknév rákveres (rendsz. túlzó)
Haragot v. szégyenérzetet kifejező s a főtt rák színére emlékeztető vörös színű <főleg arc>. Rákvörös szín. □ A fiú nem bírván kiállni a nézést, rákvörösre pirult. (Vas Gereben) De már erre rákvörös lett Mácsik, s kékben vonaglott az ajka. (Mikszáth Kálmán) || a. Vmely fizikai hatás következtében vörös színű <főleg arc>. Rákvörös a fojtogatástól, az erőlködéstől. □ Rákvörös volt egész este a magas kemény gallértól. (Kuncz Aladár) A fehér bajuszú, rákvörös képű kocsis sóhajtozva csapott lovai közé. (Krúdy Gyula)