RAKOMÁNY főnév -t, -ok, -a
Vmely szállító eszközön, teherjárművön szállított (arra fel- v. abba berakott) áruk, tárgyak, ritk. élőlények, ill. ezek összessége.
Rakományt berak, felvesz, kirak; a rakomány tételei. A hajó 2000 tonna rakománnyal indult el. □ A megrémült legénység behódolt Caesarnak, aki mint a hajó új kapitánya partra vitte a hajót, és rakományát eladta a normann kereskedőknek. (Karinthy Frigyes) || a. Ennek egy része.
A hajó Triesztből 13 vagon rakománnyal indult, Nápolyban felvett még 5 vagonnyit, azután Marseille-ben a nápolyi rakományt kirakta.
- Szóösszetétel(ek): hajórakomány; kocsirakomány; vagonrakomány.
- rakományú.