Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RÁHAJT [1] ige
  • 1. tárgyas <Állatot> gyeplővel, ostorral vmire, vminek a tetejére terel, hajt. Ráhajtja a lovakat a kompra. || a. tárgyas <Külső, természeti erő> közvetlen ráhatással vkire, vmire hajt (I. 4) vmit. Ráhajtja a szél a füstöt vmire, vkire.
  • 2. tárgyatlan Járművel vmire, vminek a tetejére hajt (II. 1). A kocsis ráhajt a hídra. A teherkocsival ráhajt a hídmérlegre. A kerékpáros ráhajtott a járdára. □ Vigyázz … rá ne hajts valahogy a kövezetre. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) <Körülmény, érzés, állapot> vminek a megtevésére indít, késztet vkit. □ Hidd el, nem a kíváncsiság hajt rá, hogy e húrt megpendítsem. (Justh Zsigmond) Vö: hajt [1] (I. 4). ráhajtás; ráhajtat; ráhajtó; ráhajtott.