RÁHAGYÁS főnév -t, (-ok), -a
Általában a ráhagy igével kifejezett cselekvés, eljárás, magatartás; az a cselekvés, hogy vmit ráhagynak vkire, vmire.
- 1. (ritka) Vminek örökségképpen vkire hagyása. A háznak fiára való ráhagyása. || a. (ritka) Vminek, vkinek rábízása vkire. A csomagolás gondjának az asszonyokra való ráhagyása; a gyerekeknek a nagymamára való ráhagyása.
- 2. (átvitt értelemben) Vki cselekedetének, megnyilatkozásának, véleményének (hallgatólagos) helybenhagyása, helyeslése, jóváhagyása, ill. az a tény, hogy nem tiltakozunk ellene, nem mondunk ellent neki, nem ellenkezünk vele; beleegyezés, megengedés. Folytonos ráhagyással csak elneveljük a gyereket. □ Biccentett a fejével, amit ráhagyásra, közönyre
lehetett magyarázni, tetszés szerint. (Reviczky Gyula)
- 3. (ruházkodás) <Kiszabott anyagon, kelmén ill. kész ruhában> a szükséges méreteken felül mintegy tartalékul meghagyott rész, néhány cm széles sáv, esetleges későbbi kieresztésre, hízásra v. növésre való tekintettel. Nagy ráhagyás van a nadrágban, a kabát ujjában, a szoknya aljában, hogy ki lehessen majd engedni.
- 4. (műszaki nyelv) Fém félgyártmányoknak további, pontosabb megmunkálására kerülő felületein szándékosan túlméretezett, meghagyott rész, (anyag)többlet. Kevés ráhagyás. Nagy ráhagyással került megmunkálásra a kerék.
ráhagyási; ráhagyású.