RÁCSIMPASZKODIK tárgyatlan ige, (
népies) rácsimpeszkedik
<Személy, ritk. állat v. tárgy> erősen, görcsösen rákapaszkodva, belefogódzva lóg, függ vkin, vmin.
A gyerek rácsimpaszkodott az anyja nyakára. □ Egész sereg munkás volt, akik mind fiatalok voltak, s mind kitüntetésnek vette, ha a kis Zsiga rácsimpaszkodott
(Móricz Zsigmond)
- rácsimpaszkodás; rácsimpaszkodó; rácsimpaszkodott.