Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

RAGYOGÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév -n v. -an, -bb
  • 1. Általában olyan, aki, ami ragyog. Ragyogó ablaküveg; ragyogó fegyver; ragyogó szerszám. □ Későbben megváltoztak játékai, látván | … száguldó bátyja kezében A ragyogó fegyvert. (Vörösmarty Mihály) Ragyogó páncélokat emelnek ki a szekérből. (Gárdonyi Géza) Hűvös volt eleinte a hangulat a virágos, ezüsttől ragyogó asztal fölött. (Kaffka Margit) Ragyogó aranybarna ló verte … nagy patáit a flaszterhez. (Gelléri Andor Endre)
  • 2. (átvitt értelemben) Örömet, boldogságot, bizakodást sugárzó <szem, arc>. □ A leány örömtől ragyogó arccal tapsolt. (Jókai Mór) Szeretnél-e vitéz lenni, fiam? – Szeretnék, – mosolygott ragyogó szemmel a gyerek. (Gárdonyi Géza)
  • 3. Olyan <idő, időszak, időjárás>, amikor a nap ragyogva süt; napsütéses; verőfényes. □ A nénike … egy diadalmasan ragyogó nyári napon a miniszter magas színe elé kerül. (Kosztolányi Dezső)
  • 4. (átvitt értelemben) Az átlagos fölé emelkedő, nagyon feltűnő, rendkívüli <szépség, ill. szép személy, kül. nő>. Ragyogó nő, teremtés. □ A hölgy ragyogó szépség; öltözete csupa tarka hímzés. (Jókai Mór)
  • 5. (átvitt értelemben, választékos) Rendkívül, különösen, szokatlanul éles, bámulatra méltó <ész, értelem, tehetség>. □ A legragyogóbb természetes ész elszakadt a jutalmazóbb tanulmányoktól. (Vas Gereben) || a. (átvitt értelemben, választékos) Ilyen észre, értelemre, tehetségre valló; nagyszerű, pompás, kiemelkedő. Ragyogó gondolat, ötlet. □ Kuthy ragyogó tolla belefáradt nagyszerűnek kezdett Hazai rejtelmeibe. (Jókai Mór) Fiatal asszonyok … a ragyogó tollú regényírónak nyújtják át hódolatukat. (Móricz Zsigmond)
  • 6. (többnyire tagadó mondatban) (átvitt értelemben, kissé választékos) Anyagilag v. erkölcsileg igen kedvező <életkörülmények, helyzet, állapot>. □ Ne hidd, hogy az ő világi állapotja … valami ragyogó. (Tompa Mihály) A kisebbik testvér sorsa éppen nem volt valami ragyogó. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, kissé választékos) Rendkívül kedvezőnek, előnyösnek, vonzónak mutatkozó, csábító, vonzó <lehetőség>. Ragyogó ajánlat. Ragyogó lehetőségei kínálkoztak.
  • 7. (átvitt értelemben, kissé választékos) <Értékben, ill. eredményben> magasan kiemelkedő, nagyszerű. Ragyogó győzelem, siker, teljesítmény. Ragyogó példáját adta a baráti hűségnek. A darabot ragyogó rendezésben újították fel. □ Hadd lássuk, hányan indultak a ragyogó példa nyomán. (Vas Gereben)
  • 8. (gyak. tagadó mondatban) (átvitt értelemben, választékos) Olyan <személy>, aki vmely minőségben, munkakörben igen kiváló. Ragyogó író, költő; ragyogó orvos; ragyogó tenorista, zenész; nem valami ragyogó énekes. □ Nem volt ragyogó diák. Mindig elégséges és elégtelen közt ingadozott. (Kosztolányi Dezső)
  • II. főnév -ja <Enyhe szitokként v. méltatlankodó felkiáltásként.> Azt a ragyogóját! ragyogós.