Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (népies) Vmely hegesedéssel gyógyult betegség, főleg hólyagos himlő kiütéseinek apró kis gödröcskékből álló nyoma a bőrön, kül. az arcon; ripacs. Kiverte az arcát a ragya: tele van az arca ragyával; → megveri a ragya. □ Fiatal koromban megverte ábrázatomat a ragya. (Jókai Mór)
2. (népies, növénytan, mezőgazdaság is) <Gombák, baktériumok v. eső- és harmatcseppek által összegyűjtött napsugarak, ill. rossz permetező szerek hatására> a növények levelein, ritk. termésén, olykor kis dudorokban jelentkező apró, megbarnuló, majd elszáradó foltosság. Fertőző ragya; → elveri a ragya; ragya verte v. ütötte (meg) a dinnyét, a gabonát, a szőlőt. □ Szipoly és sáskaraj tojt ott, S amit ez is meghagya, Elsütötte a ragya. (Csokonai Vitéz Mihály)
3. (népies) Ilyen betegség keletkezésére kedvező, ezt részben előidéző, forró, napsütéses időben hulló eső, zápor. Ragya esik. □ Permetezni kezd egy átsuhanó felhőből a ragya. (Bársony István)
4. (népies, enyhén durva) <Indulatos beszédben, szitkozódásban, elhomályosult jelentéssel.> Üsse meg v. verje meg v. verje ki a ragya ezt a gazembert! Hogy a ragya üssön belé ebbe a fejszébe, nem akar vágni. □ Hogy ragya verjen, marjon mindenütt, Hogy jőjjön a döghullák varja Mindenkire, aki vén, savanyú Akaratát most piszkosan akarja Lelkünkön (Ady Endre)