RABLÓLOVAG főnév (
történettudomány)
A középkorban s az újkor elején garázdálkodó lovag, aki rablásból tartotta fenn magát v. rablással gyarapította vagyonát.
A kereskedők szekérsorát rablólovagok tartóztatták fel. □ [A porosz junker] a rablólovagok ivadékának vallja magát. (Ambrus Zoltán) Szindbád egy darabig utána nézett
nagyon megsajnálta Edit kisasszonyt, aki a láthatatlan rablólovagok elől menekül tova a sötét utcákon. (Krúdy Gyula)
- Szóösszetétel(ek): rablólovagvár.
- rablólovagi; rablólovagság.