RÁBIZONYÍT tárgyas ige
Rábizonyít vkire vmit: bebizonyítja vkinek vmiben való bűnösségét, vétkességét, részességét.
Rábizonyították a gyilkosságot. □ Érzé, hogy igaza van, és látta, hogy mégis az ellenkezőt fogják rábizonyítani. (Jókai Mór)
- rábizonyítás; rábizonyítható; rábizonyító; rábizonyított.