POTENCIÁL [ë] főnév -t, -ok, -ja
- 1. (választékos) Teljesítő képesség. Gazdasági, hadi, ipari, katonai potenciál. Vminek potenciálját kihasználja, növeli.
- 2. (villamosság) <Az elektromos, mágneses, gravitációs tér adott pontjában> az az energia, amellyel az egységnyi töltésű részecske bír. Elektromos, mágneses gravitációs potenciál; a potenciál egysége; a potenciál csökkenése, változása. || a. (villamosság) Az a munka, amellyel vmely egységnyi elektromos töltésű részecskét az őt vonzó testtől a végtelenbe távolítunk.
- Szóösszetétel(ek): potenciálcsökkenés; potenciálegység; potenciálkülönbség; potenciálváltozás.