Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Összehajtható, hosszúkás, lapos, pehellyel, tollal v. vattával töltött párna (v. régen vászoncsík), amelybe a csecsemőt begöngyölik. Pólyába takar; pólyában fekszik; kiveszi a gyereket a pólyából; már kinőtt a pólyából: (átvitt értelemben is) kinőtt a csecsemő- v. a gyermekkorból; megérett az esze. □ Ah de királyfi mosolyg pólyából Endre szemébe, A csecsemő Salamon, s az atyának szive megindul (Vörösmarty Mihály) Fehér vánkosokon, hószín pólyában egy szép kis gyermek fekszik. (Jókai Mór)
2. (orvostudomány) <Sebészetben> gézből v. más anyagból való kötszer, hosszú, keskeny csík v. darab, amely beteg, fájós testrészek becsavarására használatos. Rugalmas pólyába csavargatja duzzadt bokáját. □ Kezébe vette a fájós ujját, melyen a pólya már bepiszkolódott. (Kosztolányi Dezső) Mikor bement az orvoshoz, még rajta volt a nagy, szánalmat keltő fehér pólya. (Gelléri Andor Endre) || a. (ritka, régies) Ehhez hasonló kötés az arcon, viselőjének felismerhetetlenné tételére. □ Egy vitézi falka érkezett lóháton Idegenek azaz senki nem ismerte: Némelyik az arcát pólyába tekerte. (Arany János)
3. (történettudomány) Vízszintes sáv <címer mezőjében>. A címer egyik felén vörös és ezüst pólyák váltakoztak.