PÁSZTORÓRA [r-ó] főnév (irodalmi nyelvben)
Szerelmeseknek magányos helyen szeretkezve együtt töltött ideje. □ Ott fönt
a kis padlászugban valóságos pásztorórát töltöttek. (Mikszáth Kálmán) Edouardra nem pásztoróra vár, hanem egész sora a
kalandoknak. (Ambrus Zoltán)
pásztorórai; pásztorórás.