Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (jogtudomány) A polgárt (1) az államhoz való viszonyában megillető jog, az egyénnek az állampolgárságból folyó jogállása. Állami, községi polgárjog; polgárjogainak elvesztésére, felfüggesztésére ítélik; polgárjogot szerez; a polgárjogot megvonják vkitől; megfosztják polgárjogaitól. □ Legalábbis három évig kell ott laknom, hogy megszerezzem a polgárjogot. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) <Vkinek vmely közösségben> a közösség többi tagjával egyenlő helyzete, megítélése. Az új tanító odavalósi lányt vett el, ezzel megszerezte a polgárjogot.
2. (átvitt értelemben, választékos) Polgárjogot nyer, kap: befogadottá, szokásossá, megszokottá válik. Az új viselet polgárjogot nyert. A dohányzás Magyarországon a XVIII. században kapott polgárjogot. □ Ez egy ragályos betegség, mely odahaza, a maga országában, ahol már polgárjogot nyert, igen szelíden viseli magát. (Jókai Mór)
polgárjogi; polgárjogú.