PLEONAZMUS [ë] főnév -t, -ok, -a (irodalomtudomány)
Laza, fegyelmezetlen gondolkozásból eredő v. néha stilisztikai nyomósítás kedvéért használt azonos jelentésű és ezért felesleges szavak, kifejezések; szóhalmozás (pl. Saját két szememmel láttam. Éljen a haza és a nemzet!). Beszéde csupa pleonazmus, folyton a "fontos, jelentős, nagy horderejű" kérdést emlegeti.