POF főnév -ot, -ja (
ritka,
bizalmas,
tréfás)
Pofon (II. 1).
Akarsz egy pofot? Adok neki egy kemény pofot. □ A becsület úgy hozván magával, Üstökre, pofra kél akárkivel. (Berzsenyi Dániel) Engem pofokkal fizet borravaló helyett. (Szigligeti Ede)
- Szóösszetétel(ek): pofleves.