PÓDIUM főnév -ot, -a (választékos)
<Főleg iskolában, hangversenyteremben és színpadon:> emelvény; dobogó (II). Előadói, iskolai, karmesteri pódium; pódiumra lép: (átvitt értelemben is) <főleg előadóművész> megkezdi szereplését a nyilvánosság előtt. □ Egy fiú áll a pódiumon, rázza hosszú aranyhaját,
egy romlott serdülő. (Babits Mihály) A tanár úr felállott a pódiumon, s körülnézett az osztályon. (Móricz Zsigmond)
pódiumi; pódiumos.